११३ शत्रुनाशनम्

११३ शत्रुनाशनम् ...{Loading}...

Whitney subject

113 (118). Against a (woman) rival: with a plant.

VH anukramaṇī

शत्रुनाशनम्।
१-२ भार्गवः। तृष्टिका। १ विराडनुष्टुप्, २ शंकुमती चतुष्पदा भुरिगुष्णिक्।

Whitney anukramaṇī

[Bhārgava.—dvyṛcam. tṛṣṭikādevatyam. 1. virāḍ anuṣṭubh; 2. śan̄kumatī 4-p. bhurig uṣṇih.]

Whitney

Comment

Found also in Pāipp. xx. Used by Kāuś. (36. 38), in one of the rites concerning women, against a wife’s lover, with a plant called bāṇāparṇī ‘arrow-feather’ (Dārila, ⌊śirapun̄khā: for which Bl. conjectures⌋ śarapun̄khā, which is Thephrosia purpurea ⌊Roth⌋, though T. spinosa is the spinous species).

Translations

Translated: Weber, Ind. Stud. v. 250; Henry, 44, 122; Griffith, i. 382.

०१ तृष्टिके तृष्टवन्दन

विश्वास-प्रस्तुतिः ...{Loading}...

तृष्टि॑के॒ तृष्ट॑वन्दन॒ उद॒मूं छि॑न्धि तृष्टिके।
यथा॑ कृ॒तद्वि॒ष्टासो॒ऽमुष्मै॑ शे॒प्याव॑ते ॥

०१ तृष्टिके तृष्टवन्दन ...{Loading}...

Whitney
Translation
  1. O rough one! thou of rough creepers! cut up yon woman, O rough
    one!—that thou mayest be hateful (?) to yon man of virile power.
Notes

Ppp. reads triṣṭ- everywhere, and triṣṭinandanā; and its second
half-verse is: adhāgṛdṛṣṭayadyamas tam asmāi śepyāvataḥ. The comm.
gives, as one of his suggested synonyms for tṛṣṭikā, dāhajanikā or
bāṇāparṇyākhyāuṣadhi; vandanas ⌊cf. below, 115. 2⌋ are, according to
him, latānāṁ vṛkṣānāṁ co ¥pari prarūḍhās tadīyaśākhām āveṣṭamānā
vibhinnaparṇalatāviśeṣāḥ
. Kṛtádviṣṭā in c is literally ‘having
done what is hated’ (dveṣakāriṇī, comm.). The second half-verse is
plainly addressed to the rival. There is considerable discordance among
the mss. in regard to the concluding word, śeyyā-, śeṣyā-, śaṣyā-
being the variants, but evidently only inaccuracies of copyists; the
comm. explains the word as = prajananasāmarthyavate. The verse is a
good anuṣṭubh, not virāj.

Griffith

Rough Plant, thou rough rude parasite, cut thou that man, O Rough and Rude, That thou mayst hinder from his act that man in all his manly strength.

पदपाठः

तृष्टि॑के। तृष्ट॑ऽवन्दने। उत्। अ॒मूम्। छि॒न्धि॒। तृ॒ष्टि॒के॒। यथा॑। कृ॒तऽद्वि॑ष्टा। असः॑। अ॒मुष्मै॑। शे॒प्याऽव॑ते। ११८.१।

अधिमन्त्रम् (VC)
  • तृष्टिका
  • भार्गवः
  • विराडनुष्टुप्
  • शत्रुनाशन सूक्त
पण्डित क्षेमकरणदास त्रिवेदी - विषयः

तृष्णा त्याग का उपदेश।

पण्डित क्षेमकरणदास त्रिवेदी - पदार्थः

पदार्थान्वयभाषाः - (तृषिके) हे कुत्सित तृष्णा ! (तृष्टवन्दने) हे लोलुपता की लता रूपा ! तू (अमूम्) पीड़ा को (उत् छिन्धि) काट डाल, (तृष्टिके) हे लोभ में टिकनेवाली ! तू (यथा) जिससे (अमुष्मै) उस (शेप्यावते) शक्तिमान् पुरुष के लिये (कृतद्विष्टा) द्वेषनाशिनी (असः) होवे [वैसा किया जावे] ॥१॥

पण्डित क्षेमकरणदास त्रिवेदी - भावार्थः

भावार्थभाषाः - मनुष्य पीड़ादायिनी तृष्णा को छोड़कर ईर्ष्या-द्वेष नाश करने में समर्थ होवें ॥१॥

पण्डित क्षेमकरणदास त्रिवेदी - पादटिप्पनी

टिप्पणी: १−(तृष्टिके) ञितृषा पिपासायाम्-क्त। कुत्सिते। पा० ५।३।७४। इति क प्रत्ययः। हे कुत्सिततृष्णे (तृष्टवन्दने) वदि अभिवादनस्तुत्योः-युच्, टाप्। तृष्टस्य लोलुपताया लतारूपे (उत्) उत्कर्षेण (अमूम्) कृषिचमितनि० उ० १।८०। अम रोगे पीडने-ऊ प्रत्ययः स्त्रियाम्। पीडाम् (छिन्धि) भिन्द्धि (तृष्टिके) ञितृषा-क्विप्+टिक गतौ-क। तृषि लोभे टेकते गच्छति या सा तत्सम्बुद्धौ (यथा) येन प्रकारेण, तथा क्रियतामिति शेषः (कृतद्विष्टा) कृ हिंसायाम्-क्त। कृतं नाशितम् द्विष्टं द्वेषणं यया सा (असः) भवेः (अमुष्मै) प्रसिद्धाय (शेप्यावते) शेपो बलम्, स्वार्थे-यत्, टाप्। शक्तिमते पुरुषाय ॥

०२ तृष्टासि तृष्टिका

विश्वास-प्रस्तुतिः ...{Loading}...

तृ॒ष्टासि॑ तृष्टि॒का वि॒षा वि॑षात॒क्य᳡सि।
परि॑वृक्ता॒ यथास॑स्यृष॒भस्य॑ व॒शेव॑ ॥

०२ तृष्टासि तृष्टिका ...{Loading}...

Whitney
Translation
  1. Rough art thou, a rough one; poisonous, a poisonous one art
    thou;—that thou mayest be avoided, as a barren cow (? vaśā́) of a bull.
Notes

The first part in Ppp. reads: triṣṭā ’si triṣṭakā ’si vṛṣā vṛṣātaky
asi
. The comm. tries to find root tañc + ā in viṣātakī́ (= viṣam
ātan̄kayati
); vaśā he paraphrases with -vandhyā gāuḥ. The verse is
rather kakummatī than śan̄kumatī. ⌊It becomes a perfectly regular
anuṣṭubh if we add at the end of a (with Ppp.) an asi.⌋

Griffith

Thou, rugged Plant, art rude and rough, Visha, Vishataki art thou. That thou mayest be cast off by him, as by a bull a barren cow.

पदपाठः

तृ॒ष्टा। अ॒सि॒। तृ॒ष्टि॒का। वि॒षा। वि॒षा॒त॒की। अ॒सि॒। परि॑ऽवृक्ता। यथा॑। अस॑सि। ऋ॒ष॒भस्य॑। व॒शाऽइ॑व। ११८.२।

अधिमन्त्रम् (VC)
  • तृष्टिका
  • भार्गवः
  • शङ्कुमती चतुष्पदा भुरिगुष्णिक्
  • शत्रुनाशन सूक्त
पण्डित क्षेमकरणदास त्रिवेदी - विषयः

तृष्णा त्याग का उपदेश।

पण्डित क्षेमकरणदास त्रिवेदी - पदार्थः

पदार्थान्वयभाषाः - (तृष्टा) तू तृष्णा (तृष्टिका) लोभ में टिकनेवाली (असि) है, (विषा) विषैली (विषातकी) विष से जीवन दुःखित करनेवाली (असि) है। (यथा) जिससे तू (परिवृक्ता) परित्यक्ता (अससि) हो जावे, (इव) जैसे (ऋषभस्य) श्रेष्ठ पुरुष की (वशा) वशीभूत [प्रजा त्याज्य होती है, वैसा किया जावे] ॥२॥

पण्डित क्षेमकरणदास त्रिवेदी - भावार्थः

भावार्थभाषाः - बुद्धिमान् पुरुष लोलुपता आदि अनिष्ट चिन्ताओं को इस प्रकार त्याग दें, जैसे शूर सेनापति शरणागत शत्रुसेना को छोड़ देता है ॥२॥

पण्डित क्षेमकरणदास त्रिवेदी - पादटिप्पनी

टिप्पणी: २−(तृष्टा) म० १। तृष्णा (असि) भवसि (तृष्टिका) म० १। लोभे गतिशीला (विषा) अर्शआद्यच्। विषयुक्ता (विषातकी) विष+आ+तकि कृच्छ्रजीवने-अण्, ङीप्, नकारलोपः। विषेण आतङ्कति कृच्छ्रजीवनं करोति या सा (असि) (परिवृक्ता) परिवर्जिता। परित्यक्ता (यथा) येन प्रकारेण (अससि) शप् छान्दसः। भवसि (ऋषभस्य) श्रेष्ठस्य (वशा) वशीभूता। आयत्ता (इव) यथा ॥