तीव्रतरमानुनासिक्यमनुस्वारोत्तमेष्विति शैत्यायनः॥१७.१॥ śaityāyana says that the nasal quality is stronger in anusvāra and the nasal mutes.
विश्वास-प्रस्तुतिः
समँ सर्वत्रेति कौहलीपुत्रः॥१७.२॥
Whitney
kauhalīputra says that it is the same everywhere.
मूलम्
समँ सर्वत्रेति कौहलीपुत्रः॥१७.२॥
विश्वास-प्रस्तुतिः
अनुस्वारे ऽण्विति भारद्वाजः॥१७.३॥
Whitney
bhāradvāja says it is faint in anusvāra.
मूलम्
अनुस्वारे ऽण्विति भारद्वाजः॥१७.३॥
विश्वास-प्रस्तुतिः
नाकारस्य रेफोष्मयकारभावाल्लुप्ते च मलोपाच्चोत्तरमुत्तरं तीत्रतरमिति स्थविरः कौण्डिन्यः॥१७.४॥
Whitney
Old kauṇḍinya says that when n is converted into r, or into a spirant, or into y (with loss of the y), or when m is lost, it is stronger in each case successively.
मूलम्
नाकारस्य रेफोष्मयकारभावाल्लुप्ते च मलोपाच्चोत्तरमुत्तरं तीत्रतरमिति स्थविरः कौण्डिन्यः॥१७.४॥
विश्वास-प्रस्तुतिः
व्यञ्जनकालश्च स्वरस्यात्राधिकः॥१७.५॥
Whitney
vyañjanakālaśca svarasyātrādhikaḥ
मूलम्
व्यञ्जनकालश्च स्वरस्यात्राधिकः॥१७.५॥
विश्वास-प्रस्तुतिः
स्वारविक्रमयोर्दृढप्रयत्नतरः पौष्करसादेः॥१७.६॥
Whitney
pauṣkarasādi says the utterance of svāra and vikrama is attended with firmer effort.
मूलम्
स्वारविक्रमयोर्दृढप्रयत्नतरः पौष्करसादेः॥१७.६॥
प्रयत्नविशेषात्सर्ववर्णानामिति शैत्यायनः॥१७.७॥ śaityāyana says, of all the letters, according to their difference of effort.
नातिव्यक्तं न चाव्यक्तमेवं वर्णानुदिङ्गयेत्।
पयःपूर्णमिवामत्रँ हरन्धिरो यथामति॥
nātivyaktaṃ na cāvyaktamevaṃ varṇānudiṅgayet
payaḥpūrṇamivāmatram̐ harandhiro yathāmati
ityātreya ātreyaḥ
ātreya says, one must utter the sounds not over-distinctly and not indistinctly; taking, as it were, a vessel filled with drink, steady, according to the sense.